” Ha másokat gazdagítasz, magad is több leszel.  „

Bödecs András

Elsősorban tanárként gondolok magamra, és a legfontosabb számomra az, hogy képessé tegyek másokat egy önálló, és kreatív életre. Edzőként rámutatok a tanulók saját felelősségére és cselekvési lehetőségeire. Ami foglalkoztat, hogy hogyan tudom elősegíteni a tanulók közötti együttműködés kialakulását, ahol már gimnáziumi közegben is megtanulják támogatni, és tanítani egymást a fiatalok- így később mind az egyetemen- mind a munkájukban erősíteni tudják majd mindenkori közösségüket is.

Jelenleg hatodéves vagyok az ELTE angol-kémia tanári szakán, emellett  folyamatosan továbbképzem magam a játékpedagógia, a coaching, és a demokratikus nevelés témakörében.  

Amire építkezem

  • természetes érdeklődés az emberek iránt
  • elfogadó, stresszmentes légkör teremtése
  • következetesség
  • a hallgatót figyelembe véve, egyszerűen tudok elmagyarázni fogalmakat, összefüggéseket
  • hajlandó vagyok erőfeszítést tenni, és időt szánok arra, hogy a másik gondolatmenetét meg tudjam érteni, és azt továbbgondolni

  • be szoktam ismerni, ha hibázom, és képes vagyok változtatni az eredeti elképzeléseimen

Te mit kérdeznél? 

Hogyan lettél kémia tanár?

Első körben mérnöki szakra jelentkeztem. Aztán az egyetemen azt éreztem, hogy a mérnöki lét nem nekem való- noha szellemileg kihívást jelentett- de ez nem volt elég számomra. Útkeresésem során elmentem Angliába 1 évig önkénteskedni, és itt a szakmájukban nagyon jó pedagógusokkal dolgozhattam együtt. Sokat voltam gyerekekkel is- és kikristályosodott bennem, hogy amiben igazán jó vagyok, és amit már gimiben is szívesen csináltam, az a tanítás. Rájöttem, hogy ez az utam- mert ezt nagy értéknek tartom- hatással lenni, segíteni a növekedést mind egyénileg- mind közösségi szempontból.

A kémiát mindig szerettem, angolul pedig az évek során jól megtanultam. Ezzel a párosítással bölcsész is lehetek, és természettudós is. Meg legfőképpen pedagógus, az a legfontosabb. 

Szerettél iskolába járni?

Voltak mélypontok, de alapvetően nagyon szerettem iskolába járni- elsősorban a társaság miatt. Ami fontos volt, hogy mindig voltak kihívások- lehetett versenyezni, és ezt szerettem a legjobban. Jó volt elmélyedni egyes tantárgyakban, és megtapasztalni, hogy meg tudom haladni saját magam. Például amikor egy erősebb csoportba kerültem, és fel kellett magam hozni a többiek szintjére, azt mindig nagyon élveztem. A mai napig is ezt keresem.

Mindig volt egy-egy tanár, aki hatással volt rám – vagy a személye, közvetlensége, vagy a szakmai tudása, és felkészültsége. Értékeltem, hogyha az óra mögött  volt egy átgondoltság – a felkészült tanároknak mindig megadtam a tiszteletet, a felkészületlenséget viszont nem tudtam könnyedén elfogadni.

A kémián kívül érdekel más is?

Persze. Elég sok minden:). 

A tanulásmódszertan nagyon érdekel, és hogy hogyan tudsz valamit hatékonyabban csinálni-  nézek videókat ilyen témában, és olvasok is róla. A csúcsteljesítmény érdekel- talán mert sokszor érzem, hogy magamból is még sokkal többet is ki tudnék hozni. 

Nagyon szeretem a művészeteket: a színházat, a táncot, a zenét, irodalmat- meg az abszurd, meglepő humort.  Érdekel a közélet, és a politika is, hogy képben legyek, mi történik körülöttem. 

Az európai kultúrát is élvezem- az angol mellett intenzíven foglalkoztam azzal, hogy hogyan lehet jól nyelvet tanulni, milyen technikák vannak. Az iskolában az angol mellett németül, és olaszul is tanultam, de maga a nyelvtanulás technikája akkor kezdett el igazán foglalkoztatni, amikor franciául kezdtem tanulni. 

Mi volt eddig a legnagyobb sikered a tanulásban?

Én mélyvízben tudok igazán fejlődni, és talán azt is élvezem legjobban, ahol valamilyen megpróbáltatás elé kerülök. Például két hónap leforgása alatt nagyon sokat fejlődtem Németországban, amikor középiskolásként cserediák votam ott. Itt eleinte kihívás volt hogy önállóan tájékozódjak, kiismerjem magam. Hasonló kihívás volt, amikor Angliában elkezdtem dolgozni, és intenzíven kellett a nyelvet használnom. Ezekben a helyzetekben nagyon gyorsan, és látványosan fejlődtem, és egyre ügyesebben oldottam meg feladatokat. 

Szeretem az éles helyzeteket, ahol van tétje a dolgoknak. Amikor még jól tudok teljesíteni, azok a határhelyzetek- erre jó példa egy-egy vizsgaidőszak, amikor kevés idő alatt kell megtanulni sok anyagot. Amikor már-már kilátástalannak tűnik valamit teljesíteni a kitűzött időre, akkor ki tudom hozni magamból a maximumot.  

Mi a következő tanulási célod?

A tanulásmódszertant a lehető legmagasabb szintre emelni.